A kutyád különben tökre érti, amit neki mondasz

18/08/09 csütörtök
ujnemzedek.hu
Itt a magyar kutatás.

Különben, ha már eb, akkor ő is közölni akar ám, mert pl.

mit jelenthet a lassú farokcsóva?

Hát azt, hogy Bodrinak dunsztja nincs arról, mi a franc folyik itt.

És vajon mit jelent, ha a kedvenced durván előrefordított füllel.. ööö... FÜLEL?

Nos, nyilván azt, hogy komoly figyelmet FORDÍT arra, mi történik körülötte. Van még itt egy csomó tipp ahhoz, hogy egy malomban őrüljetek a haszonállattal:

Most meg egy tanulmányban megállapították, hogy a kutya agya az emberhez hasonló módon dolgozza fel a beszédet, megértve mind a szavak jelentését, mind a gazdi hangjának - hm - SÚLYÁT. A New York Times magyar sikerről ír: az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársai több mint húsz éve foglalkoznak a kutyák viselkedésének kutatásával. Azért a kutyák állnak a vizsgálat középpontjában, mert több tízezer éve élnek az ember közelében, hasonló társas környezetben, hasonló ingerek között.

A kutatócsoport most a két faj hangokra adott reakcióit vizsgálta, mert az ember esetében mintegy 14 éve ismeretes, hogy létezik egy agyterület, amely különösen érzékenyen reagál a fajtársak hangjaira. Sokak szerint fontos evolúciós lépés lehetett ennek a területnek a megjelenése a nyelvi képességek kialakulásában – hangsúlyozta Andics Attila. A kutatók úgy vélik, hogy két fő eredményt hozott a kutatás. Az egyik, hogy a kutyák agyában is találtak a fajtársak hangjára érzékeny területet, ráadásul körülbelül ugyanott is helyezkedik el, mint az emberi agyban. A vizsgálatban résztvevő alanyoknak (kutyáknak és embereknek) érzelemmel teli hangokat közvetítettek – morgás, vad vakkantás, nyüszítés, sírás, játékos vakkantás, nevetés –, és azt nézték, hogyan hat az érzelmi töltet változása a kutyákra és az emberekre.

A másik kulcseredmény az, hogy a kutyák agya az emberéhez nagyon hasonlóan dolgozza fel az érzelmi információkat. Ha az érzelem pozitívabb, körülbelül ugyanaz a korai hallókérgi agyterület reagál érzékenyebben embernél és kutyánál is, függetlenül attól, hogy ember- vagy kutyahangot hallanak – mondta Andics Attila. A kutatók úgy vélik, a két faj közötti kommunikáció sikerét nagyban segíti, hogy azonos agyterületek hasonlóan reagálnak a hangok érzelmi töltetére.

Na nem mintha ez az egy kutyás cikkünk lenne a világon: itt arról a pasasról írtunk, aki egy ebházban nyomott le egy éjszakátitt néhány örökbefogadási tippet adtunk, a nap galériájában pedig megmutattuk, milyen röhejes lehet egy kutya, ha csupa víz. 

A kutyák teszteléséhez nélkülözhetetlen volt, hogy az emberekhez hasonlóan mozdulatlanul feküdjenek az MRI-készülékben. Gácsi Márta etológus, a kutatócsoport munkatársa erre olyan tréninget fejlesztett ki, amely az úgynevezett modell-rivális technika egyes elemeit alkalmazza. Ez annyit jelent, hogy míg egy tapasztaltabb kutyát dicsértek, jutalmaztak a mozdulatlan hasalásért a szkennerasztalon, egy másik, tapasztalatlanabb kutya az asztal mellől figyelhetett és így hamarosan már alig várta, hogy ő lehessen a következő.

A kutatók megmérték a kutyák és az emberek agyi aktivitását, miközben összesen csaknem kétszáz, a nyüszítéstől és zokogástól egészen a játékos csaholásig és nevetésig terjedő kutya- és emberi hangot közvetítettek nekik. Megfigyeltek különbségeket is: az ember hallókérgi területeinek csak három százaléka aktiválódik erősebben a nem élőlénytől származó zajokra, míg kutyáknál ez az arány 48 százalék. Tehát az emberi hallókéreg szinte teljesen az emberhangokra optimalizálódott, a kutyáé ennél sokkal heterogénebb – fogalmazott Andics Attila.

És az megvan, hogy képesek megtanulni egymás nyelvét a madarak? Létfontosságú ugyanis számukra, hogy megértsék szomszédjaik sólyom vagy kígyó közeledésére figyelmeztető jelzését. Erről itt írtunk!